Szakterületek
Táplálékallergia és -intolerancia
Gyakran keverik az ételallergiát az intoleranciával, pedig két, egymástól lényegesen eltérő betegségről van szó. A tünetek bizonyos esetekben lehetnek hasonlók, ám amíg a táplálékallergia súlyos, akár életveszélyes tüneteket is provokálhat, az ételintolerancia többnyire „csak” kellemetlen, emésztőrendszeri tüneteket mutat. Fontos kivizsgálni, tisztázni, melyik fennállása okozza a panaszokat, hiszen e két betegség eltérő diétás kezelést igényel.
Az ételallergiák közül gyermekkorban jellemzően tejfehérjeallergia, tojásallergia, szójaallergia és mogyoróallergia alakul ki. Szigorú, az allergénanyagok, illetve a gyártási technológia vagy az ételkészítés, tálalás során történő szennyeződések kizárásával és a megfelelő tápanyagok biztosításával kezelhető. A diéta hatására némely allergiák kinőhetők, ezért is fontos a gyermekek évenkénti felülvizsgálata. Táplálékallergia kisebb arányban felnőtteknél is kialakulhat.
A két leggyakoribb ételintolerancia a laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység) és a fruktózérzékenység. A diagnózis felállítása után mindkettő kezelhető megfelelő diétával – az egyéni érzékenység figyelembevételével –, szükség szerint enzimpótlással.
Emésztési problémák
Reflux, gyomorfekély, nyombélfekély, hasnyálmirigy-gyulladás, májbetegség és epebetegség, felszívódási zavarok, a különböző okokból eredő puffadásos tünetek, bélbetegségek – köztük irritábilis bél szindróma [IBS], kontaminált bélszindróma [SIBO], diverticulosis, divertikulitis, colitis ulcerosa, Crohn-betegség -, székrekedés, hasmenés.
Kezelésüket – szükség esetén – az orvos által előírt gyógyszerek mellett a szakszerű, egyénre szabott diéta számottevően segíti, illetve bizonyos betegségek esetén az állapotromlás, a betegség fellángolásának megelőzésére szolgál.
Hisztaminérzékenység
Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált a hisztaminérzékenység a felnőttek körében. Változatos, az ételallergiához hasonló tüneteket provokál. Lehetnek például idegrendszeri tüneti (leggyakrabban fejfájás, migrén, alvászavar), légzőrendszeri tünetei (pl. orrdugulás, orrfolyás, légzési nehézség, torokkaparás), keringési rendszer tünetei (pl. heves szívdobogás-érzet, vérnyomás-ingadozás), gyomor-, bélrendszeri tünetei (pl. puffadás, görcsös hasi fájdalom, émelygés, hányinger, székrekedés, hasmenés) és okozhat bőrelváltozásokat is (pl. bőrpír, csalánkiütés). A diagnózis felállítása után, szakszerű és egyénre szabott diéta segíti az állapot javulását.
Gluténérzékenység
A cöliákia genetikai alapon, provokációra kialakuló autoimmun betegség, amely a vékonybél bolyhainak pusztulásához, tápanyag-felszívódási zavarhoz, hiányállapotok kialakulásához vezet. Bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén – a gabonafélék sikértartalma, a búzafehérje gluténfrakciójának alkohololdékony komponense, a gliadin, a rozs (secalin), az árpa (hordein) és bizonyos esetekben a zab – váltja ki a tüneteket az erre érzékeny embereknél. A klinikai tünetek a felszívódási zavarral hozhatók összefüggésbe. Az emésztőrendszert érintő tünetek (pl. hasmenés, haspuffadás, zsírfényű széklet, fogyás, a gyermekeknél fejlődésben való elmaradás, tejcukorérzékenység, fogromlás) mellett nem emésztőrendszeri tünetek is jelentkezhetnek (pl. vashiány, vérszegénység, fáradékonyság, migrén, súlyproblémák, hajhullás, körömtöredezés, izomfájdalom, izomgyengeség, csontritkulás, csontdeformitások, menstruációs problémák, pikkelysömör, egyéb bőrelváltozások, kezelhetetlennek tűnő aknék), társulhat egyéb autoimmun betegségekkel (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség). Fontos tudni, hogy ezek a tünetek nem mindig erőteljesek, ám a cöliákia csendes (tünetmentes) lefolyása is épp olyan veszélyes, ezért javasolt a beteg mellett a családtagok szűrése is.
A cöliákia kivizsgálása előtt TILOS gluténmentes diétát tartani, mert a vérvizsgálat és a vékonybél biopszia is téves, „álnegatív” eredményt mutathat.
A diagnózis felállítása után, egész életen át tartó, szigorú diétára van szükség. Ezáltal a nyálkahártya károsodása és a tünetek is megszűnnek, ám ismételt gluténtartalmú élelmiszer fogyasztásakor újra jelentkeznek.
A cöliákiától megkülönböztetendő a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS), amely a cöliákia klasszikus vizsgálómódszereivel nem mutatható ki. A táplálkozási anamnézis felvételével, és ezt követően szükség szerint a gluténtartalmú élelmiszerek kizárásával kezelhető az NCGS.
Szénhidrátanyagcsere-zavar
A cukorbetegség a leggyakrabban előforduló anyagcsere-betegség, mely során a szervezetben nem, vagy csak kis mértékben termelődik inzulin.
A diabétesz és az ezt megelőző állapotok jellemző tünetei: erős szomjúságérzet, szájszárazság, gyakori vizeletürítés, állandó éhségérzet, jó étvágy melletti fogyás, vagy akaratlanhízás, gyengeség, ájulás, extrém fáradtság, homályos látás, lassan gyógyuló sebek, gyakori (pl. gombás) fertőzések.
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun betegség, amely főként fiatal korban alakul ki, a hasnyálmirigy inzulint termelő ß-sejtjeinek pusztulásával jár, ami inzulinhiányt okoz. Kezelése: inzulinterápia, mellette megfelelő diéta és rendszeres testedzés, mellyel a szövődmények megelőzhetők vagy késleltethetők.
A 2-es típusú cukorbetegség gyakrabban alakul ki túlsúlyos vagy elhízott személyeknél, de a túlzott energiabevitel (elsősorban a gyorsan felszívódó szénhidrátok és a telített zsírsavakban gazdag ételek) mellett a rendszertelen étkezés, a mozgásszegény életmód, a fokozott és állandó stressz, az elégtelen alvás és bizonyos hormonális rendellenességek is növelik a kockázatot.
Az inzulinrezisztencia idejében elkezdett kezeléssel az esetek jelentős részében még visszafordítható, kezelés nélkül azonban 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet.
A kezdeti kezelésében a személyre szabott diéta és az életmódbeli változtatások alapvető fontosságúak. Amennyiben az életmódterápia kevésnek bizonyul, emellett gyógyszeres kezelés (orális antidiabetikumok), ha ez sem elegendő inzulinkezelés válik szükségessé.
Testsúlykontroll
A testsúlykontroll hallatán gyakran a fogyni vágyókra gondolunk. Pedig manapság nem csak a súlytöbblet, hanem ennek hiánya, a bizonyos betegségekből adódó akaratlan, vagy egyéb, pszichés okokra visszavezethető súlyvesztés, illetve az egészséges testalkat, vagy túlsúly mellett is megfigyelhető „minőségi éhezés” is egyre gyakoribb.
A túlsúly és az elhízás anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz, s ez további szabályozási zavarok, társuló betegségek kialakulásához vezet. Az elhízás krónikus és vissza-visszatérő betegség, amely tartós kezelést igényel a testsúlycsökkentés, majd a súlytartás céljából.
A fokozott étvágy következtében a testtömeg gyarapodása (általános vagy a különböző régiókra kiterjedő zsírszaporulat), emellett gyengeség, fáradékonyság, beszűkült mozgáskészség, a motoros aktivitás csökkenése, esetenként ízületi fájdalmak, alvászavar, mentális zavarok, sterilitás, menstruációs zavarok figyelhetők meg, melyek hosszútávon a különböző szervrendszerek érintettségével súlyos szövődményekhez vezethetnek. Így érintheti többek között a szív- és érrendszert (pl. vérzsírértékek változása, szívizom és az erek elváltozásai), az emésztőrendszert (pl. nyelőcső, hasnyálmirigy, máj, vékony-, vastag- és végbél elváltozásai, -betegségek, -daganatok), a légzőszerveket (pl. asztma, alvási apnoé), bekövetkezhetnek mozgásszervi és ízületi elváltozások, hormonális eltérések, valamint pszichés és szociális zavarok.
Az innen-onnan kiollózótt, jóindulatú tanácsadóktól kapott „fogyó-kúrák” helyett, személyre szabott, megfelelő étrendi és életmódbeli kezeléssel javasolt csökkenteni a testtömeget. Már mérsékelt súlycsökkenéssel és az életmódváltással jelentős egészség-előnyök érhetők el.
Felnőtteknél (18 év felett) a testtömeg-index (BMI) 25 és 29,9 kg/m2 közötti értéke túlsúlyt, a 30 kg/m2 feletti elhízást mutat.
Túlsúlyos betegek esetében, akiknek nincsenek társbetegségei, a mérsékelt súlycsökkentés és a további súlygyarapodás megelőzése diétás tanácsadással és a fizikai aktivitás növelésével önmagában megfelelő.
A kellően motivált, együttműködésre kész páciensek segítségemmel sikeresen elérik és meg is tudják tartani a vágyott súlyt.
27-es testtömeg-indextől alkalmazható testsúlycsökkentő módszer a gyomorballon terápia. Magából a módszerből adódóan étvágycsökkentő és mechanikus „gyomorszűkítő” hatású, ám a dietetikus által javasolt étrend betartása ebben az esetben sem nélkülözhető a kitűzött fogyás, illetve a hosszútávú súlytartás érdekében.
Az orvosi előírások maradéktalan betartásával és a dietetikus által felügyelt diéta alkalmazásával a 6 hónapos gyomorballon viselés ideje alatt nagyobb súlycsökkenés érhető el, mint nélküle, jelentős elhízás esetén akár 25-35 kg mínusz is lehetséges. A ballonnal az éhezés érzése nélkül, könnyebb betartani a javasolt diétát, megtapasztalni az elegendő ételadag mértékét, emellett egy külső motiváló erőként, a kezdeti időszakban történő jelentős súlyvesztés után már könnyebb figyelni az arányokra.
Számos, a gyomorballonterápiában együttműködő pácienst sikerült elvezetni a célsúlyához, és időszakos kontrollal a vágyott úton tartani őket.
Pszichológus kolléganőmmel karöltve, 2025. januárban tervezzük elindítani a testúlycsökkentő csoportos foglalkozásunkat, amely a KOGNITÍV FOGYÁS nevet kapta. A program alatt, szakmai támogatásunkkal az étrendi és a viselkedésbeli, pszichés tényezők is górcső alá kerülnek, az eredményesség elősegítése érdekében.
A gyermekkori túlsúly, elhízás figyelemfelkeltő, mivel kisgyermekkorban a zsírsejtek növekedése mellett ezek száma is megnő, ami előrevetíti a felnőttkori elhízás kockázatát. Mielőbb indokolt a megfelelő étrendi és életmódbeli szokások bevezetése és ennek tartóssá válása. A gyermekek kezelése nem fogyókúra, hanem hosszútávú program!
Van, aki étvágytalanság, fogyás miatt, és egyre több evészavarral (anorexia nervosa és bulimia nervosa) élő fiatal keres fel a rendelésemen.
Az étvágytalanság, a fogyás orvosi kivizsgálása, a betegség diagnosztizálása és szükség szerinti orvosi kezelése mellett a diéta a megfelelő energia- és tápanyagellátás biztosítását szolgálja. Ehhez tudok a gyakorlatban is jól alkalmazható segítséget adni.
Az evészavarral élők kezelését kizárólag pszichológussal, pszichiáterrel történő együttműködés esetén vállalom. Gyermekek (18 év alatt) kezeléséhez ezen kívül szülői együttműködés is szükséges.
Prevenció
A prevenció ideális esetben már a fogantatás előtt elkezdődik, vagyis a leendő szülők lehető legjobb egészségi állapotban tervezzék a kisbabájukat. Folytatódik a várandósság alatti étrenddel, az anyatejes táplálással és a hozzátáplálással, majd az életkoronként meghatározott és a kisgyermek, kamasz, fiatal felnőtt egyéni igényeit kielégítő étrenddel. Természetesen, a felnőttek sem maradnak ki, minden életkorban (sosem késő) lehet tenni az egészség megtartásáért, a betegségek megelőzéséért, vagy az állapot romlásának lassításáért.
A prevenciós programok színtere lehet: egyéni és csoportos dietetikai konzultáció, különböző előadások, ételkészítési gyakorlatok gyermekintézményekben és munkahelyi egészségnapokon.
A prevenciós tevékenységek közé sorolom a közétkeztetés minőségének javítását célzó munkákat is, köztük az étrendtervezést, az étrendek és az étkeztetés körülményeinek felülvizsgálatát is.
Közétkeztetés
A dietetikai tanulmányaim kezdetekor – az akkor még óvodás gyermekeim étkeztetése kapcsán – figyeltem fel a közétkeztetés jelentőségére.
Az OÉTI-ben hivatalosan is részt vállaltam a közétkeztetés minőségének javítását célzó munkákban, az ajánlásoknak megfelelő étrendek tervezésével, közétkeztetési étrendek minőségi ellenőrzésével, valamint a 2008-as Iskolai Táplálkozás-egészségügyi Környezetfelmérés, az Országos Iskolai MENZA-Körkép 2008 c. kiadvány egyik szerzőjeként, illetve részt vettem a közétkeztetési jogszabály előkészítő munkákban is. Számos szakmai fórumon előadásokkal és szakmai cikkekkel, mintaétrendekkel segítettem az élelmezésvezetők munkáját. 2013-tól Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakértőként folytatom a közétkeztetési munkákat. 2016-2020 között a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Élelmezés Munkacsoport vezetője voltam. A közétkeztetési, étrendtervezési ismereteimet kamatoztattam Antal Emese 2016-ban megjelent, a Gyermek az asztalnál című könyv egyik szakmai lektoraként. Önkormányzatok, fenntartók, magánintézmények megbízására rendszeresen tervezek étrendeket az ellátottak igényeinek és a hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint vállalom étrendek és az étkeztetések szakértői vizsgálatát is.